Eredetiségvizsgálatnak nevezzük azt a hatósági eljárást, amely során ellenőrzik, hogy a jármű egyedi azonosítóit és okmányait nem manipulálták-e. Ennek az eljárásnak a célja, hogy visszaszorítsák a járművekkel kapcsolatos bűncselekményeket és visszaéléseket (pl. roncskereskedelem, lopott autók árusítása), emiatt az eredetvizsga alól csak kivételes esetekben lehet mentesülni. A körülbelül 30-40 perces vizsgálat során ellenőrzik a jármű azonosítóit (alvázszám, motorszám), fő műszaki jellemzőit és forgalmi engedélyét – ezeken kívül szükség lesz a tulajdonos személyazonosító okmányára is. Emiatt adásvétel esetén az eladó jelenléte erősen ajánlott, ha ez nem lehetséges, akkor a tulajdonos meghatalmazásával a vevőjelölt is intézheti. Az eredetiségvizsgálatra kizárólag a hivatalos, kijelölt vizsgáló állomásokon kerülhet sor, az eljárás pedig hatósági díjas, ezért minden vizsgaállomáson ugyanannyiba kerül.
Az eredetiségvizsgálatot szinte minden esetben el kell végezni, amikor egy jármű tulajdonost vált, beleértve egy használt jármű első forgalomba helyezését. Akkor is kötelező az eredetvizsga, ha a forgalomból véglegesen kivont járművet visszahelyeztetnéd a forgalomba, illetve ha olyan műszaki beavatkozást tervezel a járművön, amely az alvázszám megváltoztatásával jár. Az eredetvizsga alól viszonylag kevés esetben lehet mentesülni, ezek közül a következők a leggyakoribbak:
Sok esetben felmerül, hogy kell-e eredetiségvizsgálat, ha van törzskönyv – mivel a vizsgálat során nem ellenőrzik a törzskönyvet, annak megléte nem befolyásolja az eredetvizsga szükségességét, azt akkor is el kell végezni, ha az okmány rendelkezésre áll.
Szintén fontos tényező, hogy az adásvétel folyamatán belül mikor kerül sor az eredetvizsgára: valójában a hivatalos, "előzetes eredetiségvizsgálat" elnevezés nem véletlen, arra az adásvételi szerződés aláírását megelőzően kell sort keríteni. Sajnos a mai napig gyakran hibás sorrendben, az adásvételt követően végzik el az eredetvizsgát, mintegy "felesleges körként" – ez azonban semmiképp sem ajánlott, ugyanis a vizsgálat sikertelensége mind eladói, mind vevői részről számos konfliktus forrása lehet.
Az eredetvizsga ára függ a jármű kategóriájától, illetve egyéb tényezőktől is: autó és motorkerékpár esetén például befolyásolja a díjat a motor hengerűrtartalma, teherautók esetén a jármű súlya alapján változik az ár, buszok esetén pedig a férőhely is ilyen tényező lehet. Összességében nincsenek nagy eltérések az eredetivizsga árában: a legolcsóbb kategóriában 14 ezer forint az eljárás díja, a legdrágábban pedig 22 ezer. Személygépkocsira 17 és 20 ezer forint között mozog a vizsga díja, amelyet jellemzően megosztva fizet a vevőjelölt és az eladó. Erre azonban nincs hivatalos javaslat, tehát egyéni megállapodás kérdése, hogy ki rendezi a költségeket – mivel mindkét fél érdeke, hogy elkészüljön a vizsgálat, ezt érdemes közösen rendezni.
Bár ideális esetben az eredetvizsga szinte csak formaság, előfordul, hogy a jármű nem megy át a vizsgálaton. Ennek oka lehet bűncselekmény (pl. az alvázszám lecsiszolása) vagy természetes folyamatok (pl. korrózió) is, ezért ha a jármű azonosítója valamilyen okból olvashatatlan, első lépésben mindig arról bizonyosodnak meg, hogy a probléma visszavezethető-e bűncselekményre – ha ez bebizonyosodik, hivatalból feljelentést tesznek a tulajdonos ellen. Abban az esetben sem engedhető át a jármű az eredetiségvizsgán, ha a forgalmiban szereplő műszaki paraméterek nem egyeznek a tényleges tulajdonságokkal – ilyen lehet például a motor teljesítménye. Amennyiben az alvázszám korrózió miatt sérült, TSC alvázszámmal kell ellátni a járművet, amely hatósági műszaki szemlével, illetve bizonyos költségekkel jár – emiatt sem mindegy, hogyan időzíted az eredetvizsgát.
A fenti példákból láthatod, hogy egy eredetvizsgán még sok bonyodalom történhet, amelyekért részben te leszel a felelős, ha ezek csak az adásvételi aláírását követően derülnek ki. Emiatt az eredetiségvizsgálatra mindenképpen a szerződés aláírása előtt kerüljön sor, és legyen gyanús, ha az eladó egyáltalán nem hajlik a kompromisszumra. Természetesen érthető, ha nem szívesen fizeti ki a vizsgát azzal a tudattal, hogy meggondolhatod magad, azonban egy tisztességes eladónak érdekében áll, hogy a jármű és a papírjai rendben legyenek, ezért ebben neki kell engednie.
Ha bármilyen okból mégsem megoldható az adásvétel előtti eredetvizsga, érdemes rögzíteni az adásvételiben, hogy az eredetiségvizsgálat sikertelensége esetén a szerződés semmisnek tekintendő, és a kifizetett vételár visszajár a vevőnek. Ez azonban nem túl erős biztosíték, főleg olyan eladóknál, akiknek van takargatnivalójuk – ebben az esetben gyakran csak polgári peres úton szerezheted vissza a pénzedet. Már csak emiatt sem érdemes az eredetvizsgára szükséges rosszként tekinteni, hiszen rengeteg kellemetlenségtől kímélheti meg a vevőt – ne feledd tehát, eredetvizsgát csak adásvétel előtt!