A kötelező biztosítási kárrendezés menete - kárbejelentéstől kártérítésig

A pontos kárbejelentés alapozza meg a kárrendezést

A kárrendezési folyamat első és egyik legfontosabb lépése maga a kárbejelentés, amit mind a károsultnak, mind a károkozónak meg kell tennie – előbbinek 30, utóbbinak 5 napja van erre a káresemény bekövetkezésétől számítva. A káreseményt minden esetben a károkozó biztosítójánál kell bejelenteni, kivéve, ha a károkozó személye ismeretlen vagy a károkozó jármű nem rendelkezik kötelező biztosítással – utóbbi esetekben a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ) kell keresned. A kárbejelentéshez és a kárrendezéshez is szükséged lesz a kék-sárga kárbejelentő lapra, amit két példányban kell kitölteni, hogy mind a károsultnak, mind a károkozónak legyen egy példánya. A papír alapú kárbejelentést kiváltja a MABISZ online kárbejelentési felülete, illetve az E-kárbejelentő nevű, ingyenesen letölthető telefonos applikáció. Személyi sérülés, kettőnél több résztvevő, külföldi gépjárművel való ütközés esetén, valamint vitás esetekben rendőrt kell hívnod, ekkor ragaszkodj ahhoz, hogy készüljön rendőrségi jegyzőkönyv.

A kárszakértő színre lép

Miután megtörtént a kárbejelentés, sor kerül a szemlére, amely során egy kárszakértő megtekinti a járművek sérüléseit, és jegyzőkönyvet készít ezekről. A szemle célja, hogy a sérülések alapján minél több részlet kiderüljön a baleset keletkezésének körülményeiről és a károkozó felelősségéről. A kárszemle helyszínét neked kell megszabnod: amennyiben a jármű menetképes és használod is, olyan címet adj meg, ahol munkaidőben rendelkezésre tudsz állni, egyéb esetben pedig azt a helyszínt kell megadnod, ahol a jármű jelenleg tartózkodik, legyen az a lakcímed, vagy akár az autószerelőd műhelye. A kárszakértő azt is felméri, hogy a jármű sérülései közül melyek azok, amelyek nem a káreseménnyel kapcsolatban keletkeztek, a kártérítés ugyanis nem vonatkozik a korábban szerzett sérülésekre. Amennyiben személyi sérülés is történt, fontos, hogy készüljön orvosi szakvélemény a sérülés fokáról, a munkaképtelenség várható időtartamáról, valamint az esetleges tartós egészségkárosodás mértékéről.

Mire vonatkozhat a kártérítés?

A kötelező biztosítás kártérítése alapvetően dologi és nem dologi károkra vonatkozhat: dologi kárnak számít a gépjármű sérülése, de például az utasok vagy a vétlen sofőr használati tárgyainak sérülése és megsemmisülése is. Ha a balesetben ruha, cipő, szemüveg, táska, vagy bármilyen más tárgy sérült, fontos, hogy ezt az érintettek feltüntessék a kárbejelentő lapon, vagy hely hiányában egy mellékleten, és a tárgyak pótlásához kapcsolódó számlákat eltegyék. A megsérült tárgyakat érdemes megőrizni és lefotózni, ugyanis a káreljárás során ezeknek a károknak a bizonyítása is szükséges lehet. Szintén a dologi károk közé tartozik, ha a baleset során károsodott egy villanyoszlop, kerítés, vagy bármilyen más, közterületi elem – ezekért a károkozó ugyanúgy anyagi felelősséggel tartozik, amelyet a biztosító szintén átvállal. A nem dologi károk alatt a személyi sérüléssel vagy halálesettel kapcsolatos károkat értjük, amely megnyilvánulhat egészségkárosodásban, átmeneti vagy végleges munkaképtelenségben, vagy a legrosszabb esetben a sérült halálában is. Ezekért a baleset sérültje, vagy az elhunyt családja sérelemdíjra vagy járadékra lehet jogosult, ezért nagyon fontos, hogy minden, a balesettel kapcsolatos orvosi dokumentációt megőrizz és átadj a biztosítónak.

Büntetőeljárás és peres ügyek

Kisebb károk esetén a károkozónak legfeljebb egy szabálysértési eljárással kell számolnia, súlyosabb esetben, jellemzően ittas vezetés, személyi sérülés vagy haláleset bekövetkezésekor azonban büntetőeljárás indul a károkozó ellen, amely akár börtönbüntetést is vonhat maga után. Egyes esetekben, a sértett hozzájárulásával sor kerülhet úgynevezett közvetítői eljárásra, amely során a károkozó közös megegyezéssel kártalanítja a baleset sérültjét, így megszűnhet a károkozó büntethetősége, vagy enyhülhet a büntetés mértéke. Mivel ez az eljárás gyorsabb és lelkileg kevésbé megterhelő, mint egy hosszas büntetőeljárás, a károkozónak és a károsultnak egyaránt érdemes lehet megfontolnia. A károsult – amennyiben a felajánlott kártérítés mértékével nem ért egyet – polgári peres úton is követelhet magasabb összegű kártérítést, azonban ebben az esetben is hasznosabb, ha a felek peren kívül egyeznek meg.

Kártérítés: a gépjármű kárrendezés határidőhöz kötött

A biztosítókat szigorú határidők kötik mind a kárrendezés, mind a kártérítés kifizetése kapcsán: a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül kártérítési javaslatot kell tennie a biztosítónak, kétes esetekben ugyanezen határidőn belül reagálnia kell a kárigényben foglalt követelésekre. A kártérítést az összeg elfogadását vagy megítélését követő 15 napon belül kell kifizetni a károsult részére.

A jármű sérülése esetén a károsult választhat az úgynevezett számlás vagy megállapodásos kárrendezés között: a javítási számla alapján történő kárrendezés során a biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget, amelyben figyelembe vesz minden, a kárrendezés és kárfelvétel során készült dokumentumot. Ebből az összegből a biztosító levonhatja az avulás mértékét, valamint a munkadíj-különbözetet, így elképzelhető, hogy nem kapod vissza a számla teljes összegét. Az egyezségi megállapodás szerint történő kártérítés lényege, hogy a biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl – erre akkor is sor kerül, ha később úgy döntesz, hogy inkább számla alapján kéred a kártérítést. Gazdasági totálkár esetén természetesen ezek a lépések kimaradnak, ebben az esetben a biztosító a kárszemlét követően automatikusan megállapít egy kártérítési összeget.

Ismeretlen károkozó esetén gyakran csak a CASCO húz ki a bajból

Rendkívül kellemetlen, ha olyan káresemény történik, amelynek elkövetője ismeretlen, vagy nem rendelkezik kötelező biztosítással. Utóbbi esetben bár a károkozó anyagi felelősséggel tartozik az okozott károkért, a felmerülő kárigényt gyakran csak egy hosszú évekig húzódó per során tudja érvényesíteni a károsult. Egy lehetőség azonban ekkor is van: a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége felel az úgynevezett Kártalanítási Számla kezeléséért, amelyből a hasonló esetekben rendezhetik a vétlen fél kárát.

Jó tudni, hogy ismeretlen károkozó esetén csak akkor jár ilyen módon kártérítés, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt, biztosítatlan gépjármű esetén pedig hiába fizet a Kártalanítási Számla, a MABISZ utólag akár polgári peres úton is behajthatja az összeget a károkozótól. Ha csak a jármű sérült, ismeretlen károkozó esetén többnyire csak a saját CASCO biztosításodra támaszkodhatsz, ezért mindenképpen javasolt legalább egy törés CASCO-t kötni a járműre. Természetesen ha időközben a rendőrségi nyomozás sikerre vezet, a CASCO szerződést kezelő biztosító visszakövetelheti a kifizetett összeget a károkozótól.